Úton Tihanytól Pannonhalmáig

Az idei (2020-as) Zarándoktábor útvonala a Balaton északi partjáról indul és a Szent Márton hegyen ér véget. A magyarországi Szent Jakab zarándokút bencés kolostorokat összekötő ága a Camino Benedictus. Főbb állomásai Tihany, Bakonybél és Pannonhalma. A mintegy 111 kilométer hosszú út nem csak természeti szépségkeben, de lelki értékekben is gazdag. Nézzük meg együtt milyen programok és látnivalók várják fiatal zarándokainkat és vezetőiket a jelzett útvonalon.

Bencések Magyarországon

A római katolikus egyház és a kereszténység első szerzetesrendjeként számon tartott Szent Benedek-rend története a VI. századra nyúlik vissza. Magyarországon néhány évszázaddal később, 996-ban telepedtek le a Szent Márton hegyen, a mai Pannonhalma területén. Az Árpád-ház idején igazi felvirágzásnak indult a rend hazai története, a XIII. században már 90 kolostoruk volt Magyarországon, ezeket gyakran látogatták zarándokok, illetve többek között kolostori iskolák is működtek itt.

Ezt követően két évszázadnyi nehézséggel kellett szembenézniük. Az új fellendülés a XVI. század elején kezdődött, megalakult többek között a Magyar Bencés Kongregáció is. Az évek során a bencéseknek is sok nehézséggel kellett szembenézniük a török időben vagy a Habsburg időszakban is. A XX. század pártállami éveiben az ő tevékenységük is korlátozott volt, de a rendszerváltást követően ismét fellendülés következett. Ma már Magyarországon öt helyen, Bakonybélben, Budapesten, Győrben, Pannonhalmán és Tihanyban van működő bencés rendház. Több iskolát tartanak fenn, többek között Győrben és Pannonhalmán is. A szerzetesek az oktatás mellett jelen vannak a kultúra, a turizmus és a vendéglátás területén is. Ezen felül számos különleges gasztronómiai (pl.: csokoládék, teakeverékek, borecetek), irodalmi és kozmetikai célú terméket is készítenek.

Minden, ami kincs. Minden, ami érték 

A 2020-ban először megszervezett Zarándoktábor útvonala igazi csodákat rejt. Mind a természeti táj, mind a lelki töltekezés tekintetében. A több napos út a Balaton északi partjáról, Tihanyról indul. Az itt található bencés apátságot I. András király alapította 1055-ben Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az évszázadok során több hányattatást is megélt maga az épület és az itt élő bencés közösség is. A Jóisten segítségével azonban minden nehézséget le tudtak küzdeni. A Tihanyi Bencés Apátság 2012. május 31-től a Magyar Bencés Kongregáció önálló perjelségeként működik. 2018-tól a monostor elöljárója Mihályi Norbert Jeromos perjel. A monostor közösségéhez több, mint tíz szerzetes tartozik, akik ellátják Tihany község és több környékbeli település, valamint a balatonfüredi kerektemplom lelkipásztori szolgálatát, továbbá vendégfogadással, lelkigyakorlatok és kulturális programok szervezésével is foglalkoznak. 

Nem messze az apátságtól különleges látványosság várja az érdeklődőt. A Balaton hullámaitól egy karnyújtásnyira, vulkáni tevékenység eredményeként alakult ki a félszigeten a két tó: a Belső- és a Külső-tó. A környezet festői, a Belső-tó partján megpihenve a háttérben feltűnnek a bencés apátság tornyai, míg az elmúlt évtizedekben az ember elől jobban elzárt Külső-tónál a vízi élővilág lenyűgöző szépségeit láthatjuk távolabbról.

Ha a Balaton partról északra indulunk és átszeljük a Balaton-felvidék és a Bakony hegyekkel, völgyekkel gazdagított táját elérkezünk második bencés helyszínünkre,  Bakonybélre. A település története kezdetektől összefonódott a bencés monostoréval, melyet Szent István királyunk alapított. A Szent Mauríciusz-monostor bencés közössége igazán aktív mindennapokat folytat. Szerzetesi feladataik mellett rendszeresen jelen vannak a közösségi médiában is, beszámolnak a munkájukról és a hétköznapjaikról. Sőt kiemelt ünnepekkor még különleges ajándékkal is készülnek. Karácsonykor és nagyböjtben is saját zenei válogatást állítottak össze és osztottak meg az érdeklődőkkel. Ezek között voltak komolyzenei számok és klasszikusok is. A 2020 tavaszi, koronavírusos időszakban is lelki támaszt nyújtva kis videót készítettek a csüggedők, elbizonytalanodók számára.

Bakonybélt követően a zarándokút célállomása, és az útvonal harmadik bencés helyszíne  Pannonhalma. A Szent Márton-hegyen lévő épületegyüttes nem csak a Világörökség része, de a Dunántúl egyik legértékesebb, legimpozánsabb építészeti emléke, páratlan kulturális és művészeti kincseket őrizve. A Pannonhalmi Bencés Apátság épületeiben működik hazánk egyik legismertebb egyházi középiskolája, a bencés gimnázium. Az itt élő szerzetesek az oktatás mellett igen gazdag kulturális, gasztronómiai tevékenységet is folytatnak.  Található itt egy igen színvonalas borászat, illetve egy arborétumot és a hazánkban páratlan gazdagságúnak számító gyógynövénykertet is meglátogathatjuk. A természet kincseinek megőrzése és tiszteleten alapuló felhasználása nagy múltra tekint vissza a szerzetes közösségekben. A régi korok bencései is nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A XIX. századra már mintegy 80 fa- és cserjefajt telepítettek az Pannonhalmi Apátság arborétumába. 

A természeti látványosságok mellett érdemes magát az egész épületegyüttest is bejárni, kezdve a Szent Márton Bazilikával, az altemplommal, a kerengővel és ha még jut idő a könyvtárat is kár lenne kihagyni. A monostor egyik legszebb, legérdekesebb része a könyvtár XIX. századi klasszicista nagyterme. Az apátság több százezer kötetet őriz, ezzel övék Magyarország egyik legnagyobb könyvgyűjteménye. Itt található az első magyar nyelvű emlék, a tihanyi apátság alapítóirata is 1055-ből.

 Az alábbi linken eléritek a Tihany-Bakonybél-Pannonhalma útvonalat bejáró Zarándoktábor tervezett programját, részletesen is. Érdemes kattintani!

https://zarandoktabor.hu/utvonal/1/tihany-bakonybel-pannonhalma